Az önismeret fejlődése nemcsak indirekt módon, az "élet dolgain" keresztül fejlődik, hanem direkt gyakorlatok segítségével is közelebb kerülhetünk saját magunkhoz. Az önismereti eszközök közül foglalkoztam már a Johari ablakkal a mostani írsban pedig egy széles körben ismert eszközt mutatok be.

SWOT analízis

Jóllehet a SWOT analízis inkább a közgazdaságból, illetve a marketing területeiről lehet ismerős, mégis a pszichológiában is megvan a létjogosultsága. A SWOT-analízis egy stratégiai tervezési eszköz, amely eredetileg egy vállalkozás vagy egyéni projekt helyzetének áttekintésében hivatott segíteni. A SWOT az angol "Strengths" (erősségek), "Weaknesses" (gyengeségek), "Opportunities" (lehetőségek) és "Threats" (veszélyek) szavak rövidítéseket jelenti.

A SWOT analízis módszere először a 1960-as években jelent meg az Egyesült Államokban, és azóta vált az egyik legelterjedtebb stratégiai tervezési eszközzé a vállalkozások és szervezetek számára. Albert Humphrey (és csapata) a Stanford Egyetem mérnökprofesszora fejlesztette ki az eszköz eredeti verzióját. Humphrey és kutatócsoportja eredetileg a vállalatok stratégiai tervezésének lehetőségét vizsgálták és egy olyan módszert akartak létrehozni, amely segítségével a vállalatok a belső és külső környezetüket egyaránt képessé válnak áttekinteni. 

A SWOT analízis önismereti vonatkozásai

1. Erősségek (Strengths): Ebbe a részbe tartoznak a személyiség erősségei. Azok a tulajdonságok és képességek, melyek segítenek a személyes célok elérésében (pl.: kitartás, rugalmasság, szorgalom, határozottság, kedvesség). 

2. Gyengeségek (Weaknesses): Ide azok a tulajdonságok és képességek tartoznak, amelyek a személyiség negatívumai közé tartoznak (pl.: türelmetlenség, rosszkedvűség, másoktól függés).

3. Lehetőségek (Opportunities): Ezek olyan külső tényezők, amelyek azt segítik elő, hogy a személyiség a - legtöbbször - pozitív tulajdonságait felhasználva célokat érjen el (pl.: anyagi biztonság, társas támogatás, kötetlen munkaidő).

4. Veszélyek (Threats): Ide azok a külső tényezők tartoznak, amik valószínű és kevésbé valószínű buktatókra hívják fel a figyelmet (külső csábításoktól való sérülékenység,. 

Miután számba vettük a személyes erősségeinket és gyengeségeinket érdemes feltenni a következő kérdéseket:

• Hogyan tudom felhasználni az erősségeimet, hogy elérjem a célomat?
• Milyen más (adott esetben rejtett) erősségeim vannak még?
• Hogy viszonyulnak a számomra fontos emberek az általam pozitívnak (negatívnak) tartott tulajdonságaimhoz?
• Milyen egyéb pozitív erősségeket szeretnék megszerezni?
• A számomra fontos emberek vajon ugyanezeket a tulajdonságaimat emelnék ki?
• Hogyan tudom mérsékelni a gyengeségeim mértékét? Kell azokat mérsékelni?
• Melyik gyengeségemet szeretem a legkevébé? Akarok ezen változtatni?

A lehetőségek és veszélyek tekintetében pedig olyan kérdéseket érdemes feltenni, mint:

• Hogyan tudom felhasználni a lehetőségemet, hogy az erősségeim még inkább megmutatkozzanak (vagy a gyengeségeim mérséklődjenek)?
• Hogyan tudom a lehetőségeket és erősségeket kombinálva elérnia céljaimat?
• Hogyan tudnék még több lehetőséget létrehozni a magam számára?

A SWOT analízist tulajdonképpen a kognitív pszichológia eszköztárába lehet beilleszteni. Ez egy olyan eszköz, amivel bárki - pszichológusi tanácsadás, illetve konzultáció nélkül - tud dolgozni saját magán. Számos esetben már az is sokat segít, ha az aktuális helyzetünket számba vesszük és rendezzük a sorainkat. Az eszközzel akár egyedül is lehet dolgozni, de ha van olyan ember az életünkben, akivel a felszínre került dolgokat át lehet beszélni, úgy jó eséllyel a kapcsolatunk is mélyebbé fog válni ezzel a személlyel.

Gáspár Álmos