A most következő - több részből állóra tervezett - írásomban a pszichoanalízissel szeretnék foglalkozni, a pszichológiának ezt a területét szeretném körbejárni.
Sigmund Freud szerint a pszichoanalízis, egy olyan terápiás megközelítés, melynek célja a mentális zavarok megértése és kezelése. Freud pszichoanalitikus elmélete arra épül, hogy az emberi viselkedést a tudat alatti ösztönök és traumák befolyásolják, melyek sokszor a gyermekkori élményekből erednek. A klasszikus pszichoterápia célja, hogy a tudattalan tudatossá váljon. Mindezt úgy lehet elérni, hogy a terápia folyamán az elhárításokat és konfliktusokat a terapeuta és a páciens közösen feldolgozzák, újraélik. A freudi modell megértéséhez alapvető fontosságú ismerni az úgynevezett strukturális- és topográfiai modelleket.
Freud strukturális modellje három alapvető elemet azonosít a személyiségben, melyek az ösztön én (id), az én (ego) és a felettes én (superego). Ezek a fogalmak segítenek megérteni az emberi viselkedést és a személyiség mozgatórugóit.
Az ösztön én a személyiségnek az a része, amelyik teljesen ösztönvezérelt. Az azonnali kielégülés elvére épül (ösztönelv), mindig késlekedés nélkül akarja kielégítnei a szükségleteit és vágyait, anélkül, hogy tekintettel lenne a külvilágra, a valóságra vagy a hosszú távú érdekekre. Az id az elmének a legbelsőbb része, egyben képviseli a legprimitívebb és legrégebbi ösztöneket is. A tudatnak ez a része tökéletesen megfigyelhető a kisbabáknál, akik még nem rendelkeznek énnel vagy felettes énnel. Amikor éhesen megvásároljuk az egyértelműen túlárazott ételt a büfében (pedig kis idő múlva már jobb üzletet is köthetnénk) akkor az ösztön énünk vezérli a viselkedésünket. A jól sikerült reklámok, amiknek a hatására megvesszük a nem igazán szükséges dolgokat szintén az ösztön énünkre hatnak.
Az én a valóság elvére, a realitáselvre épül. A személyiségnek ez a része felel az egyén jól felfogott érdekeiért. Ez a rész vezérli a racionális, ésszerű viselkedést és gondolatokat, melyek a hosszabb távú céloknak is képesek alárendelődni. Segít a szorongások legküzdésében és a külső veszélek elhárításában.
A felettes én a tökéletesség elvére épül. Itt vannak jelen a morális, illetve etikai szabályok, melyeket egy "felsőbb" tekintély követel meg. Freud értelmezésében a szülőktől, de mindenképpen ide sorolandó a vallások vagy a társadalmi normák által diktált szabályok is. A felettes én működésének következtében keletkezik bennünk rossz érzés, ha hazudunk vagy valamilyen - általunk elfogadott - szabályt megszegünk.
Az ego hivatott megzabolázni az ösztön ént, a felettes én pedig féken tartani az egot. Freud szerint a három személyiségrész állandó kölcsönhatása, dinamizmusa okozza az egyénben keletkező feszültségeket és ezek határozzák meg az egyén gondolatait, viselkedését, érzéseit. Saját, hétköznapi életünkből is számtalan példa segítségével lehet elcsípni a fenti személyiégrészeket. Amennyiben valamilyen rossz érzésünk van valamivel kapcsolatban, úgy érdemes lehet átgondolni a szituációt a strukturális modell segítségével. Lehetséges, hogy legalább részben közelebb kerülhetünk saját magunkhoz ennek a modellnek a mentén.
Gáspár Álmos
