Vélhetően nincs olyan ember, aki teljesen félelemmentesen tud élni. Evolúciós szempontból a félelem egy nagyon hasznos tulajdonság. Számtalan alakalommal életmentő. Alaposan körülnézünk mielőtt átkelnénk az úttesten, az autóban ülve bekötjük magunkat, egy meredek lépcsőn megkapaszkodunk a korlátban, és éjjelente bezárjuk a bejárati ajtót. Ezekben a tettekben az a közös, hogy a félelem hívja őket életre. Azért teszünk mindenféle óvintézkedéseket a hétköznapi dolgokban is, hogy elkerüljük a baleseteket, illetve szélsőséges esetekben a haláleseteket. Néhány embernél azonban a félelem túlzott mértékben jelen van, és az állandó félelem érzet következtében kialakulhat egy állandó szorongás. A depresszió mellett a szorongás a leggyakoribb pszichológiai megbetegedés.
A szorongásos megbetegedések leggyakoribb formái közé tartoznak a pánikbetegségek - melyeket adott esetben agórafóbiával (félelem a szűk és zárt, vagy nagy, nyitott terektől) párosulhatnak -, a generalizált szorongások, illetve a szociális és egyéb fóbiák. A kezeletlen szorongás egyre inkább elhatalmasodhat a beteg élete felett. Létrejöhet a szorongástól vagy félelemtől való szorongás, és mivel ezek forrását a beteg legtöbbször jól behatárolhatóan képes tettek vagy szituációk formájában körül írni, ezért a beteg élettere lassan, de biztosan elkezd beszűkülni. A beteg kerülni fogja a helyeket és szituációkat, melyek szerinte problémásak lehetnek, abban a reményben, hogy ez által képes lesz elkerülni a negatív konzekvenciákat. A lelki nehézségek mellett, fiziológiai tünetek is felbukkanhatnak. Tipikus példa lehet a lelki megterhelések fizikai megnyilvánulására az álmatlanság. A betegek gyakran számolnak be romló szociális kapcsolatokról, mind a magánéletükben, mind pedig a munkahelyi környezetükben. A szorongás kísérőjelensége lehet továbbá a káros szenvedélyek megjelenése, illetve előtérbe kerülése, valamint szélsőséges esetben a gyógyszerek vagy drogok használata.
A szorongásos megbetegedések diagnosztizálása és kezelése
A szorongásos megbetegedések diagnosztizálásakor a szakember felméri a beteg aktuális élethelyzetét, a megbetegedés lehetséges okai analizálásra kerülnek. A kezelés során a terapeuta alkalmazhat gyógyszeres kezelést is, de számos - sokkal hétköznapibb - egyéb kezelési mód is alkalmazásra kerülhet. A szorongásos megbetegedés kezdeti stációjában sokat segíthetnek bizonyos stresszkezelési technikák alkalmazásai, az életmódváltás, a sportolás vagy akár a célok és motivációk tisztázása. Ökölszabályként elmondható, hogy minél régebb óta van jelen a szorongásos betegség a páciens életében, annál nehezebb és hosszadalmasabb lehet a kezelése.
A szorongásos megbetegedések és különféle fóbiák kezelésében különösen nagy sikerrel kecsegtet a pszichoterápia. Az egyik lehetséges kezelési metódus a kognitív terápia. A kognitív terápiás kezelés során a beteg jobban megismeri a saját viselkedési- és gondolkodási mintáit, érzéseit és az ezekkel összefonódott félelmeit. A munka során az említett sémák, érzések és félelmek analizálásra és átírásra kerülnek, melynek eredményeképp elmúlik a szorongás, vagy legalábbis jelentősen csökken annak mértéke. Egy másik metódus, az ún. szisztematikus deszenzibilizáció segítségével a páciens konfrontálásra kerül azon helyzetekkel és szituációkkal, melyek a szorongását előidézik. A szembesítés a kezelés kezdetekor gondolati síkon történik meg, majd a kezelés előre haladtával a valóságban is. A kezelés első lépésében a páciens különféle lazító és relaxációs gyakorlatokat sajátít el, melyeket, mind a kezelés során, mind pedig a valós életben felhasználhat a szorongás megjelenésekor, annak tüneteinek enyhítésére. Ezt követően a páciens létrehozza az ún. félelem-hierarchiát, melyben a szorongást kiváltó dolog különféle megjelenési formái kerülnek kategorizálásra. Például pókfóbia (arachnofobia) esetén, a félelem-hierarchia alján helyezkedik el, a pók felidézése, utána egy pók képének a megnézése, egy igazi pók megtekintése és végül - a leginkább félelmet kiváltó okként - az interakció egy élő pókkal. Ezeket a lépcsőfokokat végig járva a páciens megtanulja kezelni a szorongását. A további lehetséges kezelési módozatok közé sorolandó a klasszikus értelemben vett pszichoterápia is, melynek során múltbeli - esetenként feledésbe merült - élmények, konfliktusok és események kerülnek feldolgozásra, aminek a következtében a jelenben megjelenő lelki és testi tünetek kerülnek kezelésre.
Gáspár Álmos
