Az előző bejegyzésben az önismeretről írtam, a mostaniban pedig az önismereti csoportokat szeretném egy kicsit közelebb hozni az olvasóhoz :).
Az önismeret az a képesség, hogy valaki önvizsgálat útján megértse gondolatait, érzelmeit és viselkedését. Az önismeret kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi fejlődésben és a pszichés jóllétben. A különféle terápiás és egyéb csoportok hatékony eszközzé váltak az egyének számára önismeretük és érzelmi intelligenciájuk (EQ) fejlesztésére. Ezek a csoportok olyan támogató környezetet teremtenek, amely ösztönzi az önreflexiót, az önfeltárást és az interperszonális interakciókat ezzel elősegítve a személyes fejődést és az érzelmek szintjén végbe menő gyógyulást.
Az önismereti csoportok strukturált keretet biztosítanak az egyének számára, hogy feltárják és megértsék saját érzelmeiket, gondolataikat és viselkedésüket. A személyes tapasztalatok megosztásával és a nyílt párbeszéd segítségével a résztvevők képessé válnak az érzelmi intelligenciájuuk fejlesztésére. Goleman szerint az érzelmi intelligencia a személyes sikeresség és a személyes jóllét döntő összetevője, amely magában foglalja az önismeretet, az önszabályozást, az empátiát és a személyközi készségeket. Több empirikus vizsgálat is kimutatta, hogy az önismereti csoportokban való részvétel jelentős javulással jár az érzelmi tudatosság és érzelmi szabályozás terén. Az önismereti csoportokban előtérbe kerül a tagok közti nyílt kommunikációt valamint az egymás iránti empátia. Ez a két tényező elősegíti az egészségesebb, hatékonyabban működő személyközi kapcsolatok kialakulását. Az önismereti csoportok résztvevői között fejlődést lehet kimutatni az értő figyelem alkalmazásában, fejlődik a koncentrációjuk az aktív figyelem alkalmazásának révén, fejlődik az önkifijezésre való képességük és empatikusabbá válnak másokkal szemben. Ezek a készségek hasznos szolgálatot tesznek az élet különböző területein, mint például a családban, munkahelyen vagy a különböző szociális interakciókat igénylő szituációkban. Azáltal, hogy az egyének javítják a másokkal való kapcsolatteremtés képességét, kiterjedtebb, illetve konfliktusokkal kevésbé terhelt kapcsolatok létrejöttét segítik elő. Az önismereti csoportokban való részvétel gyakran vezet fokozott önelfogadáshoz és hatékonyab személyes fejlődéshez, növekedéshez. Azáltal, hogy az egyének egyre mélyebb megértésre tesznek szert önmagukkal szemben, képessé válnak arra, hogy olyan személyes célokat tűzzenek ki saját maguk számára, melyek segítik meghaladni a személyes akadályaikat. Számos kutatás szerint az önismereti csoportokban résztvevők hatékonyabban küzdenek meg a stresszel, szorongással és depresszióval, mint azok, akik nem vesznek részt önismereti csoportmunkában. Jóllehet az önismereti csoportok számos előnnyel rendelkeznek, mindenképpen tekintetbe kell venni bizonyos etikai megfontolásokat. Számos egyéb tényező mellett a titoktartás, az önkéntesség és a facilitátorok kompetenciája alapvető szempontok a résztvevők védelmében. Mindenféleképpen figyelembe kell venni, hogy az önismereti csoportok nem biztos, hogy mindenki számára megfelelőek. Egyesek számára a csoportos keretek között türténő önfeltárás nyomasztó, kényelmetlen, sőt bizonyos esetekben kifejezetten káros lehet.
Az önismereti csoportok értékes erőforrást jelenthetenek a személyes fejlődésben az érzelmi intelligencia fejlesztésére és az interperszonális kapcsolatok javítására törekvő egyének számára. Az önismeret, az érzelmi intelligencia és az interperszonális készségek fejlesztésével ezek a csoportok hozzájárulhatnak a fokozott jólléthez és a személyes fejlődéshez. Mindemellett létfontosságú, hogy számba vegyük az önismereti csoportokkal kapcsolatos etikai megfontolásokat és korlátokat, hogy biztonságos és hatékony lehetőséget nyújtsanak az egyének számára belső énjük felfedezésére.
